Hittanári továbbképző a kreativitás jegyében

A Bolyai Nyári Akadémia római katolikus vallástanári szekciójának nyitónapi eseményei

Idén a Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum biztosít otthont a négy magyar katolikus egyházmegye hitoktatói részére szervezett nyári továbbképzőnek. A július 8–14. között zajló rendezvény gazdag programkínálattal várja a közel ötven pedagógust. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségén és az említett iskolán kívül a temesvári püspökség is kivette részét a szervezésből – a kreativitást középpontba állító programsor mögött pedagógusok és papok igényes háttérmunkája húzódik meg. A különböző régiókból a Bánság fővárosába érkező résztvevőknek az öt nap során az egyházmegye vallási és kulturális sajátosságainak megismerésére is lehetőségük nyílik.

Jó a testvéreknek együtt lenni” – ezzel a bibliai gondolattal indította köszöntőbeszédét az iskolához tartozó egykori piarista templomban hétfő reggel tartott nyitó szentmise elején Roos Martin püspök, temesvári apostoli kormányzó. Temesvár nyugdíjba vonuló főpásztora a kezdetektől örömmel fogadta a továbbképző szervezésének gondolatát; ennek az örömének adott hangot most is, és most is a közös tanulásra, élményszerzésre és kölcsönös megerősítésre buzdított.

Kocsik Zoltán főszervező, a Gerherdinum aligazgató pap-tanára prédikációjában a hitoktatók meghatározó szerepére hívta fel a figyelmet, hiszen – mint mondta – ők azok, akik a gyermekek és fiatalok lelkét előkészítik a jó Istennel való találkozásra, majd kísérői, segítői ennek a nagyon személyes kapcsolatnak. Ugyanakkor azt is nyomatékosította, hogy mivel sok gyermek életében az iskolai hittanóra az egyetlen lehetőség a hit dolgaival való találkozásra, annak élményszerűnek kell lennie. A hitigazságok átadásán túllépve minden hittanárnak a személyes kapcsolat kiépítésére kell törekednie diákjaival, amit az élményszerű együttlétek tudnak igazán biztosítani. A továbbképzőt a nyolc boldogság hegyéhez hasonlította, ahol – Jézus korabeli tanítványaihoz hasonlóan – a hitoktatók a tanító Jézus köré gyűlnek össze, hogy az ő üzenetéből táplálkozzanak. Töltekezniük kell, hiszen küldetésük az emberek lelkének gyógyítására szól, feladatuk pedig nem más, minthogy a kiteljesedett, boldog életre vezessék el a rájuk bízottakat.

A szentmise végén a programnak otthont adó katolikus líceum igazgatónője, Iakab Ilona a házigazda nyitottságával és szeretetével köszöntötte az Erdély, Partium és a Bánság különböző részeiből Temesvárra érkezett tanárokat és papokat. Beszédének különös színfoltja volt a tanári életéből vett személyes élmények megosztása. „És tanárnő kiben hisz?” – tették fel neki a kérdést tanítványai. A diákok érdeklődése meglepte őt, és hitének őszinte megvallására indította, ami a köztük lévő kapcsolat minőségi változását eredményezte. Saját élménye alapján az igazgatónő a diákközpontú szemléletre, a hiteles tanúságtételre épülő tanári magatartásra irányította a jelen lévők figyelmét.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége és a Temes megyei Tanfelügyelőség képviseletében Kiss Ferenc tanfelügyelő Temesvár és a Bánság végvár szerepét hangsúlyozta. Bár számbelileg meglehetősen kevés magyar él a régióban, mégis elengedhetetlenül fontos számára a nemzeti és vallási identitás őrzése és továbbadása. Ehhez minden itt zajló magyar program segítséget nyújt. Kiss Ferenc szerint a tanári továbbképző is ilyen megerősítő jelleggel bír a szórvány közösség számára.

A nyitóünnepség utolsó felszólalója Ozsváth Judit, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatója volt. A római katolikus hittanár-jelölteket tanító pedagógus Márton Áron gondolataira – „Nagy időkhöz nagy nemzedék kell” – építette mondandóját. „A jelenlegi, számos kihívást hordozó idő is ’nagy’, így a jelenlegi nemzedéknek is törekednie kell naggyá válni. A jelen lévő szervezők és résztvevők erről az igényükről tesznek tanúbizonyságot, amikor közös tanulásra és együtt gondolkodásra jönnek össze a nyári szabadságuk idején.” – fogalmazott Ozsváth Judit, aki a temesvári szervezők lelkes és rendkívül igényes munkáját példaként állította a következő évek továbbképzőinek szervezését vállalók elé.

Az ünnepélyes megnyitó megható momentumának számított az iskola második osztályos tanulójának szavalata, aki Reményik Sándor Templom és iskola című versével örvendeztette meg a jelenlévőket.

A szentmise után két párhuzamos csoportban zajlottak az első nap műhelymunkái. Egyikben a szegedi piarista intézményekből érkezett pedagógusok – Nagy Mariann, P. Czeglédi Zsolt piarista és Jusztin István – a piarista pedagógia alapelemeinek interaktív módszerekkel való bemutatására törekedett. Az általuk vezetett foglalkozások résztvevőinek lehetőségük nyílt az igazi diákköpontú szemlélet és gyakorlat megismerésére, a személyes kísérés technikájához úgy kerültek közelebb, hogy közben maguk is megtapasztalták azt a műhelyvezetők részéről. A másik műhelyt vezető Bordás Andrea drámapedagógiai elemekkel dolgozta fel az irgalmas szamaritánus bibliai történetét.

A színes programokban bővelkedő nyitónap különleges eseményének számított az esti kultúrprogram, amikoris két táncegyüttes és egy gyermekekből álló citerazenekar mutatkozott be a továbbképző résztvevőinek. A régióban élő bolgár és horvát kisebbség táncaiból eredeti népviseletbe öltözött amatőr tánccsoportok nyújtottak ízelítőt. Mindegyik csoportot elkísérte művészeti vezetője és érdekképviseleti szervezetük helyi képviselője is. Utóbbiak pontos információkat osztottak meg népcsoportjaik történelmi gyökereiről és jelenlegi helyzetéről. A bánáti magyar népi kultúrát a temesvári Bokréta gyermek-citerazenekar vitte közelebb a jelenlévőkhöz. A zenélés után a gyerekek a napi programsort záró táncházban is részt vettek. A Bolyai Nyári Akadémia római katolikus hittanári továbbképzőjének első napja pedagógusok és diákok lendületes közös táncával zárult.

A képeket itt lehet megnézni

vissza