A Temesvári Római Katolikus Egyházmegye

1030. A Pozsonyi Évkönyvben egy erre az esztendőre vonatkozó feljegyzés szerint Gellértet püspökké szentelik. Ez gyakorlatilag a csanádi egyházmegye megalapítását is jelenti.
A csanádi egyházmegyét (Szent) István király, Magyarország első keresztény uralkodója alapította, első püspökének 1030-ban Gellértet nevezte ki.
(Szent) Gellért, a velencei származású, nagy műveltségű bencés szerzetes, főpásztorrá való kinevezését megelőzően, István király fia, a trónörökös (Szent) Imre herceg nevelője volt. Egy másik történelmi forrás, a Vita Sanctii Gerardi Gellért hittérítő tevékenységéről, valamint az egyházmegye közigazgatási felosztásáról, a tevékenység megszervezéséről számol be. A főpásztor székesegyházat építtetett, majd létrehozta a székeskáptalant. Az első kanonokok ugyanakkor tanárként is tevékenykedtek abban az iskolában (papneveldében), amelyet a vidék első tanintézeteként ugyancsak Gellért püspök alapított Csanádon. Az ősi püspöki székhelyen abban az időben tehát létezett székesegyház, székeskáptalan, teológiai iskola, valamint két nyugati szertartású monostor. A Maros, a Tisza, a Duna és a Kárpátok határolta csanádi egyházmegyében Gellért számos plébániát is alapított, templomot építtetett, ezzel egyidőben fáradhatatlanul bérmálta, tanította a népet.
A lelkipásztori tevékenység és az egyházmegye szervezése mellett Gellért püspök több teológiai tanulmányt is írt. Az eltelt évszázadok alatt azonban sajnos csak egy, a Deliberatio Gerardi Morisenae Aecclesiae Episcopi Supra Hymnum Trium Puerorum ad Isingrimum Liberalem című műve maradt fenn, amely jelenleg a Müncheni Nemzeti Könyvtár tulajdona (CLM 6211).
1046. Az első csanádi püspök, Szent Gellért életének tragikus vége egyben a középkori magyar királyság politikai helyzetét is tükrözte.
(Szent) István halálát követően Magyarország politikai harcok színterévé vált, a lázadók a keresztény Egyház pusztulását, a pogányság visszaállítását követelték. 1046-ban az ország püspökei Budára igyekeztek, hogy Magyarország új királyát köszöntsék. Mikor Gellért püspök és kísérete, továbbá a többi püspök a reggeli közös szentmisét követően 1046. szeptember 24-én Buda felé indult, pogány lázadók egy csoportja elfogta, és a Duna partján emelkedő Kelen-hegyről (mai neve Gellért-hegy) a mélybe vetette.
A hitéért mártírhalált halt Gellért püspök földi maradványait 1053-ban Csanádra, az ősi székesegyházba szállították. A kőkoporsó, amelyben teste nyugodott, ma a csanádi templomban található, a hívek értékes ereklyeként tisztelik. 1083-ban Gellért püspököt oltárra emelték.
1242. Szent Gellért öröksége, a csanádi egyházmegye nehéz időket élt meg.
Az egyházmegyét ért első nagy pusztítást az 1242-es tatárjárás okozta. Csanád várát, a püspöki székhelyet felgyújtották, a hívek sokaságát leölték. Akkor vált a tűz martalékává a monostor és a püspöki könyvtár is. Az 1243-ban főpásztorrá kinevezett Balázs püspököt egyházmegyénk második alapítójaként tisztelhetjük. Az éhínség és pusztítás közepette ő építtette fel ismét a csanádi székesegyházat, a püspöki székhelyet, lerombolt templomokat, monostorokat. Az 1333-1337. között a csanádi egyházmegye területén tevekenykedő pápai tizedszedők a kiemelkedő fontossággal bíró székeskáptalan mellett még 250 plébániát számláltak össze és említettek meg, amelyek hét főesperességbe tömörültek.
1514. A XVI. század újabb pusztítást és szenvedést hozott a csanádi egyházmegye és az itt élők számára.
A Dózsa György vezette parasztfelkelés idején, 1514-ben a lázadók Nagylak közelében megölték Csáki Miklós főpásztort.
1526. Tizenkét esztendő múlva, 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában az ország királya és több főpásztor mellett odaveszett Csaholi Ferenc csanádi püspök.
Azonban közel 26 esztendőnek kell eltelnie, míg a történelmi Bánság, és a csanádi egyházmegye egész területe török kézre jut.
1552. A Bánság a török hódítók kezére került.
Temesvár várának bevételével – 1552. júniusa – a csanádi egyházmegye iszlám uralom alá került, ami a keresztény egyházi létesítmények, épületek és intézmények pusztulását, valamint a hívek elhurcolását és megölését eredményezte. A 164 évig tartó török hódoltságot csupán néhány templom és közösség élte túl. Szent Gellért utódai sem tartózkodhattak többé a püspökség területén, a csanádi egyházmegye élére történő főpásztori kinevezés puszta cím maradt, amelyet a Magyarország északi és nyugati részén élő prépostok viseltek. A törökök csupán a ferences és a jezsuita szerzeteseket tűrték meg, mert egyfajta derviseket láttak bennük. Közösségeik a XVII. században Temesváron, Radnán, Lippán, Karánsebesen vagy Krassóváron tevékenykedtek.
1716. A XVIII. század újra fellendülést hozott a csanádi egyházmegyében.
A Savoyai Jenő herceg vezette osztrák császári csapatok felszabadították a Bánságot, 1716-ben pedig Temesvár várából is kiűzték a törököt. A császáriak győzelmével azonban az egész Délvidék Temesi Bánság néven osztrák katonai kormányzóság lett, kizárólag a bécsi kormány irányítása alá tartozott. A csanádi egyházmegye püspöki székhelye Szeged lett, Nádasdy László főpásztor ott hozta létre a székeskáptalant és többször beutazta az egyházmegyét. A régi plébániákat újraalapították, de számos újat is létrehoztak. A jezsuita szerzetesek Temesváron iskolát nyitottak, és a ferences szerzetesek mellett tevékenyen részt vettek az egyházmegye lelki életében.
1732. Adalbert von Falkenstein főpásztor idejében a püspöki székhelyet Temesvárra helyezték.
Nyolc esztendővel később, 1740-ben a székeskáptalan is átköltözött a Bega-parti városba.
1736. augusztus 5-én Adalbert von Falkenstein püspök elhelyezte a csanádi egyházmegye új székesegyházának alapkövét.
A ma is álló székesegyház építését VI. Károly császár kezdeményezte, aki a bécsi udvar neves építészeit küldte Temesvárra. A dóm építési munkálatai Mária Terézia császárnő idejében folytatódtak. A barokk stílusban emelt templom ma is a temesvári egyházmegye püspöki székesegyháza.
1739. A Bánságba különböző nemzetiségű telepesek érkeztek.
Az első telepítési hullámot követően, amikor többnyire német nemzetiségű római katolikusok érkeztek a csanádi egyházmegye területére, bolgár anyanyelvű, ugyancsak római katolikus vallású hívek telepedtek le a Bánságban. A nemzetiségileg sokszínű egyházmegyében a török üldöztetés elől menekülő bolgár közösségek Vinga, Lovrin és Óbesenyő településeken találtak otthonra, ahol erős plébániákat hoztak létre. A bolgár telepesekkel együtt érkezett Nicolaus Stanislavich főpásztor, egykori ferences szerzetes, aki  a csanádi egyházmegye megüresedett püspöki székét 1739-1750. között foglalta el.
1754. Franz Anton von Engl zu Wagrain püspök bemutatta az első szentmisét az akkor csupán részben felépült székesegyházban.
Ugyancsak von Engl püspök helyezte el a máriaradnai új kegytemplom alapkövét 1756-ban, majd tizenegy esztendő múlva fel is szentelte a templomot, személyesen helyezve át az új oltárra a Szűzanya csodatevő kegyképét.
1806. Kőszeghy László püspök megnyitotta a csanádi egyházmegye új korszakának első papi szemináriumát.
Ugyancsak Kőszeghy püspök szentelte fel 1804-ben az immár teljesen felépített temesvári dómot, a csanádi egyházmegye püspöki székesegyházát.
1841. A kiemelkedő műveltségű Lonovics József püspök Temesváron megalapította az első Bölcsészeti és Jogi Akadémiát.
Célja volt egyetemet is létrehozni amely az első ilyen tanintézmény lett volna a Bega-parti városban.
1857. Temesváron is meg-kezdték tevékenységüket a Notre Dame Szegény Iskolanővérek.
Az elismert és nagy tiszteletnek örvendő tanító rend három generáción keresztül nevelte a római katolikus és a más vallásfelekezetekhez tartozó fiatal leányokat a csanádi egyházmegye területén és a Bánságban.
1919. Az első világháború befejezését követően az ősi csanádi egyházmegye területe feldarabolódott.
A trianoni békeszerződés értelmében a kiterjedt egyházmegye három részre szakadt. 33 plébánia és Szeged városa Magyarországnak maradt, ahol 1923-tól az utolsó megyés püspök, dr. Glattfelder Gyula csanádi főpásztorként tevékenykedett tovább. Ez a terület 1982-től a szeged-csanádi egyházmegye elnevezést viseli. Az ősi csanádi egyházmegye másik részét 64 plé-bániával és Nagybecskerek (ké-sőbb Zrenjanin) központtal a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz csatolták. Ez a terület lett 1988-ban a Zrenjanin egyházmegye. Az ősi püspökség legnagyobb részét 163 plébániával és Temesvár központtal a Román Királyság kapta.
1923. A csanádi egyházmegye romániai részén 1923. február 17-én Temesvár központtal Apostoli Kormányzóságot állítottak fel.
Ugyanebben az évben Glattfelder püspök, az utolsó csanádi főpásztor végleg elhagyta Temesvárt. Az apostoli kormányzói tisztséget dr. Pacha Ágoston kanonok töltötte be.
1930. augusztus 15-én a Temesvári Apostoli Kormányzóságot egyházmegyei rangra emelték.
A temesvári egymázmegye első főpásztora dr. Pacha Ágoston, lebedo-i címzetes püspök.
1948. A kommunista hatalom megfosztotta a temesvári egyházmegyét rangjától.
Ez évtől csupán mint esperesség folytathatta tevékenységét. A szerzetesrendek és a különböző egyházi szervezetek működését betiltották. A papi szemináriumot és a felekezeti tanintézeteket bezárták, az épületeket elkobozták.
1950. Kirakatper során letartóztatták és bebörtönözték dr. Pacha Ágoston megyés püspököt 44 lelkipásztor társával együtt.
A Bukarestben 1948. december 12-én Gerald O’Hara pápai nuncius által titokban felszentelt dr. Boros Béla későbbi címzetes érsek tizenhárom évet töltött a fegyházban.
1954. november 4-én, három évi börtön és súlyos szenvedés után életének 84. esztendejében elhunyt dr. Pacha Ágoston püspök.
Utódai, Joseph Pless, Frigyér Iván, Kernweisz Konrád és Ferdinand Hauptmann, ordináriusi tisztségben irányították az egyházmegyét (esperességet). Csupán Msgr. Kräuter Sebestyén viselhette az Ordinarius Substitutus ad Nutum Sancti Sedis címet.
1990. A temesvári egyházmegye visszanyerte rangját.
Közel negyven évi széküresedés után, 1990. április 28-án Kräuter Sebestyén személyében az egyházmegyének új megyés püspöke lett.
1999. A temesvári egyházmegye irányítását Szent Gellért 90. utódaként Roos Márton megyés püspök vette át.

Claudiu Călin drd.
egyházmegyei levéltáros

Hírek

Délvidéki kirándulás

november 17, 2019

Délvidéki kirándulás

A Gerhardinum három X.B osztályos diákja- Imre Eszter, Kállai Regina és Szomboti Gábor- valamint...

 
Mackó tanoda

október 28, 2019

Mackó tanoda

 
Betekinthettünk a drogfogyasztás veszélyeibe

október 13, 2019

Betekinthettünk a drogfogyasztás veszélyeibe

Október 4-én a Gerhardinum diákjai Szegeden megtekintették a Köztes Átmenetek – drog című...

 
 

Eseménynaptár

« Nov 2019 »
KeSzeCsüSzoVa
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1